INDÍTLAK

Dr. Hosszú Gábor
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Szent-Györgyi Albert hitvallása:

"Gondolkodj bátran,
Ne félj attól, hogy hibákat követsz el!
Tartsd nyitva a szemed, az apró
részleteket is vedd észre, és legyél
mindenben mértéktartó
céljaidat kivéve!"

Áttekintés

• Pió atya élete és stigmái
• Sentté avatás
• További csodák
• Gondolatati - lelkisége

MAGYAR KÖNYVSZEMLE 2017. 3. 368  

Prohászka Ottokár jubileumi sorozat 1–9. kötet. Szerk. Barlay Ö. Szabolcs, Székesfehérvár, Prohászka Ottokár Baráti Kör, 2008–2016. Az idén kilencven éve elhunyt Prohászka Ottokár (1858–1927) székesfehérvári püspök a huszadik századi magyar egyház- és eszmetörténet jelentős alakja. Már életében Magyarország tanítójának és apostolának vallották, halála óta kultusz övezi személyiségét. Ugyanakkor az államszocializmus korának történetírásában – és ez a jelenség napjainkban is megfigyelhető – megbélyegezték és elítélték „liberalizmuskritikája”, „haladás-ellenessége” és „antiszemitizmusa” miatt. Mindezekből kiindulva indokolt és üdvözlendő vállalkozás Prohászka életének, egyházi és közéleti munkásságának, emlékezetének tárgyszerű, forrásközpontú és elfogultságoktól mentes vizsgálata, s a mindezekre vonatkozó források szisztematikus gyűjtése, kritikai elemzése és monografikus feldolgozása.

Konopás Noémi, Veczán Zoltán, 

2016. december 25. 

https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2016/12/a-legboldogabb-ember-a-szovjetunioban-portre-placid-atyarol

Íme az ember, aki a halálkamrák árnyékában is az örömöt kereste, és nemcsak rabtársainak, de ezreknek adta vissza azóta is a hitet és az élni akarást. Placid atya Magyarország felelős vezetőiről és Isten megszámlálhatatlan csodájáról is nyilatkozott nekünk. Barátai, paptársai pedig róla meséltek.

Séta a rabbival

Prohászka Ottokár ellentmondásos alakja

Miklós Péter, az Emlékpont intézményvezetőjének írása megjelent a Magyar Idők 2016. december 10-i számában

Aligha van a magyar katolicizmusnak nagyobb indulatokat kiváltó alakja, mint Prohászka Ottokár (1858-1927) székesfehérvári püspök. Szaktörténészek és ideológiailag elkötelezett publicisták vitatkoznak rendszeresen arról, hogy „Magyarország apostola és tanítómestere” vagy pedig megátalkodott antiszemita volt-e. Utóbbinak egyébként ellentmond az, hogy - mint Mózessy Gergely, a fehérvári püspöki levéltár vezetője írásaiból kiderül - Prohászka Székesfehérvárott tüntetőén karon fogva sétált a helyi rabbival a főutcán, vagy hogy konferenciabeszédeinek a budapesti egyetemi templomban a pesti főrabbi is gyakori hallgatója volt, illetve hogy írásaiban és beszédeiben a legnagyobb tisztelettel szólt a hitét élő zsidóságról.

A derűs természetű pápa néhány humoros megnyilatkozása:

1. Egy kórházlátogatás alkalmával megkérdezte egy kisfiútól, mi szeretne lenni, ha felnő. A gyerek azt felelte: vagy rendőr vagy pápa. „A helyedben a rendőrséget választanám – mondta a Szentatya. – Pápa akárkiből lehet, nézz csak rám!”

2. „Éjjelente gyakran felébredek, eltöprengek a világ súlyos problémáin, és elhatározom, hogy mindezt el kell mondanom a pápának. Aztán másnap, mikor felébredek, rájövök, hogy én vagyok a pápa.”