INDÍTLAK

Sokszor élvezem, hogy az Isten nemcsak tud, de szeret is görbe vonalon egyenesen írni. Amilyen mértékben bosszant, fájdalmat okoz az utolsó években kirobbant iszlámkérdés, olyan mértékben látom ennek bizonyos értelemben hasznát. Tudniillik azóta egyre többen észreveszik, hogy milyen óriási dolog kereszténynek lenni. Hiszen a problémák éppen abból adódnak, hogy az iszlám nem tudja elviselni a mi teológiánkat, világnézetünket és az abban rejlő csodás titkokat (megtestesülés, megváltás, Jézus istensége, Szentháromság, szeretet, alázat, megbocsátás, feltámadás, örök élet). A küzdelmek, viták és harcok közepette most mi éppen ezekre a pozitívumokra kezdünk felfigyelni. ……….. Ez is egy fajtája az említett „Isten szeret görbe vonalon egyenesen írni”.

A honlapomon most elolvasásra föltett „Kérdeztél-Válaszolok” is ebbe a kategóriába tartozik. Egy barátom megkért, hogy válaszoljak az iszlámmal kapcsolatban felmerült problémáira, s én örömmel válaszoltam is. Úgy gondolom sokakat fog érdekelni ez a párbeszéd. És hiszem, ahogy őt is megnyugtatta válaszom, az olvasó is örömmel olvassa.

+

Barátom kérdései:

Elolvastam kis füzetet, amit a kereszténység és az iszlám összehasonlításáról írtál.  Ebben a témakörben van egy kérdésem.  Nagyon érdekel, hogy mi a meglátásod a felvetésemről.

Nyilvánvaló, hogy sok negatív dolgot lehet felsorolni az iszlám ellen, de az iszlám értékein érdemes elgondolkozni, mert ugye nem tagadhatjuk, hogy azok is vannak. És ugyanígy a kereszténység értékeiről nem kell egyeztetnünk, de érdekes kérdés, hogy eredetileg keresztény ideológiai alapokra épülő társadalmaknál milyen elhajlások keletkeztek. Az alapvető ideológiák (keresztény és az iszlám) generációkon keresztül akkor is meghatározzák az emberek viselkedés módját, ha már elhagyták a vallásukat. Tehát kérdés, hogy mi az, ami az ideológiákban jó irányba visz, és a mi az ami jó, de mellékhatásként sok rossznak is megalapozója. - Sok káros izmus van a mai világban, aminek a levét isszuk mindennap. Véleményem szerint a legkárosabb izmusok: szekularizmus, liberalizmus, konzum-idiotizmus és az individualizmus. Ezekből származnak főbb bűnök. Úgy tűnik, hogy ezeknek az izmusoknak a kiindulási helye és melegágya a „fejlettebb” világ, ahol a kereszténység terjedt el korábban.  És mivel szoros összefüggés látszik a káros izmusok keletkezési helye és a kereszténység főbb területei között, elterjedését. , felmerül a kérdés, hogy segítette-e valamilyen módon a keresztény ideológia a káros izmusok létrejöttét

A keresztény ideológiának számos fontos eleme van, amit most kiemelnék, az a szabad akarat és a egyénre bízott lelkiismeret. Az gondolom, hogy ebben a két tekintetben a keresztény ideológia túl megengedő. Ezekből számos jó dolog is származik, például egyházunk sokfélesége, a kultúrák gazdagsága, gazdasági fejlődés, tudomány és technika fejlődése. Erős ideológiai kontroll mellett azt gondolom, hogy a keresztény társadalmak nem fejlődtek volna olyan mértékben, ahogy ez történt. Tehát a fejlődés mozgató motorjának főbb elemei közé tartoznak a szabad akarat és a lelkiismereti szabadság. én nem tudom mással magyarázni, hogy miért a keresztény alapú társadalmakból indult a fejlődés. A fejlődésből – persze a sátán közreműködésével – rossz dolgok is származtak. Mert az keresztény ember nagyobb szabadsága (akarat és lelkiismeret) lehetővé tett számos rossz dolog kialakulását. -A mai civilizáció sok áldása és sok átka a keresztény alapú társadalmakból indultak ki. pl. gyarmatosítás, a pénzvilág uralma, az ádáz piaci versengés, mások leigázása, szegényebb népek lerablása, liberalizmus, értéktelen dolgok felértékelése. Mindezek nem az iszlám, vagy hindu világból indultak ki, hanem Európából és az USA-ból. Csak illusztrációként: Amikor az USA elnöke az egyik kezével a bibliára és Istenre esküszik a beavatásakor, és a másik kezével hadsereget küld az olajért az arabokhoz, akkor a muzulmánok joggal teszik fel a kérdést, hogy „nektek milyen Istenetek van”.

Egyik ismerősöm 20 évet élt az arabok között, pontosan el tudja mondani, hogy mi a baja a muzulmán embereknek az európai emberrel. A muszlim embernek három dolog fontos az életében: a vallás, a család és a munka. Ez európai embernél azt látja, hogy elhagyta a vallását (szekularizmus) , max 1-2 gyerekük van (teret engedve az individualizmusnak, a gendernek, melegeknek stb. ) és a munka helyett sokan az ügyeskedésből élnek meg, főleg mások kárán (konzum-idiotizmus.)

A muzulmán világban az állam és az egyház nem válik szét. Az állam intézkedései a vallás által teljesen áthatottak, az emberek magánélete és hivatalos élete nem válik ketté, mint a keresztény ideológia alapú társadalmakban. Ha idealizálom, akkor náluk talán nincs az a frusztráció, hogy a vallás magánügy, a hivatalban meg keresgélnem kell, hogy mi az ami a munkámat megszenteli. (szekularizmus)

Szóval azt gondolom, hogy lehetne mit tanulni a muzulmánoktól. Kérdés, hogy mit és hogyan.  Nyilván sok ponton idealizált és sarkított a felvetésem, de kérlek, értsd jól a kérdésemet.  Nyilván nem lehet azon változtatni, hogy a szabad akarat és a lelkiismereti szabadság továbbra is meghatározza vallásunkat és hétköznapi cselekedeteinket. DE tudnunk kell, hogy ezekből sok rossz származott és származik.

Azt mondják, a gyümölcsökről lehet megismerni a fát. Megvizsgálva a kereszténységnek ezeket a „gyümölcseit” nem egyszerű a kérdés. Úgy látszik, hogy a keresztény ideológiai alapú társadalmakból nagyon sok rossz is származik. Az ideológiánk a szabad akaraton és a lelkiismereti szabadságon keresztül mintha túl nagy teret engedne az ember gyengeségén keresztül a  sátán működésének. Várom véleményedet.

Válaszom:

Kedves Barátom!

Nagyon jó a probléma felvetés, és örülök, hogy megírtad. Azt  hiszem akkor tudok értelmes és érthető választ írni, ha a skolasztika (Aquinói Tamás) módszerét követve, mindenek előtt az alapfogalmakat próbálom tisztán leírni és megragadni:

Élesen elválasztom a kultusz-kultúra-civilizáció fogalmakat az aktív krisztus-követéstől, beleértve a szentségek vételét is!. 2.Az evangélium megéléséből és gyakorlásából (vagyis a krisztus-követésből) szervesen nő ki az előbbi három. 3.Ha a hitvalló lélet elmarad, abbó előbb utóbb torzulás, blaszfémia,l    keresztrefeszítés is bekövetkezhet a gyökereitől elszakított kultúra, civilizáció terülétén.4. A magyarázat a leveledben is említett sátáni aktivitás, melynek épp az a célja, hogy a kultuszt stb. elszakítsa a szentségek által működő gyakorló vallásosságtól. (Amikor megkérdeztük a szíriai, iraki,egyiptomi őskeresztény közösségek papjait, hogy vasárnap hányan járnak szentmisére, nem értették a kérdést. T.i. náluk MINDENKI jelen van, sokan hétköznap is) .. 5. Élesen elválasztom egymástól a logika és a nyelvészet szabályait követve az egyedi és az általános, u.n. gyűjtő fogalmakat. Az egyéni, napi krisztus-követés sosem válik azonossá a keresztény kultúrával, civilizációival. Az előbbi lényegénél fogva más, mint az utóbbi. Más az élő, eleven gyakorlás és más az arról készített egy síkú fénykép. 6.Sajnos a közvélemény a média hatására nem tesz különbséget a fent említett fogalmak között. Nekünk azonban még a vasárnapi templomba járók és a hitüket gyakorló, hitvalló keresztények között is különbséget kell tennünk.. Rátérve leveled lényegére, nagyon jól látod, hogy a szabadakaratról  és a lelkiismeretről vallott tantételeinken, mint tartó oszlopokon nyugszik az evangéliumi hit- és erkölcsi életünk. Ezzel tulajdonképpen válaszoltál és válaszolok én is a felvetett látszólagos problémára. T.i. ahogy a bevezetőben írtam is, más kategóriába sorolandó az egyedi és  a gyűjtő fogalom. Szabad akarata és ténylegesen működő lelkiismerete csak személynek van, közösségnek, pláne tömegnek NINCS. Igy tesz különbséget Isten is, egyháza is az „izmusok” követői és az izmusok létrehozóinak megítélésében. AZ ÍRÁSTUDÓK ÁRULÁSA (Julien Benda) felelős a „Tömegek lázadásáért” (Ortega). Igen! igaz az, hogy a keresztény kultúra és civilizáció a melegágya számos drámai, sőt tragikus elhajlásnak. De ennek forrása és létre hozója nem Krisztus, nem az Evangélium és nem a gyakorló, hitvalló keresztény közösség.Természetesen ismerem és vallom –mint művelődés történész is- hogy az iszlámvallásnak, kultúrának nemzetközi síkon is igen jelentős alkotásai vannak minden területen. A Tűz és víz című okfejtése a teológia területét világítja át, és az abból eredő következtetéseket próbálja megvilágítani.

+Szabolcs atya

Válasz                                                                                 

 Kedves Szabolcs atya! Köszönöm megtisztelő válaszodat. Ha a diagnózis megvan, akkor már csak az oki terápia maradt hátra: erős, Krisztusi céloknak alárendelt, nem nagyon szabad akarat és a lelkiismereti szigor. Egészséges fundamentalizmus a válasz a problémára, ahol a fundamentum maga Krisztus.

Küldöm a kiskeresztet.